A Nő megteremti a rendet, tisztaságot, figyel az otthon
melegére. Szeretettel végzi otthoni teendőit, még akkor is, ha az sok
fáradtsággal jár, mert tudja, hogy szerettei szeretik jól érezni
magukat otthonukban.
meg egyébként is tudjuk, hogy anya főztje a
világon a legfinomabb. Míg a vacsi készül, addig a gyerekek apával is
játszhatnak egy kicsit, birkózhatnak egyet :-)A vacsora asztalnál aztán
mindenki elmesélheti mi történt vele aznap, mitől volt jó kedve, és mi
szomorította el. S anya bizony nagyon sokszor képes olyan tanácsokat
adni, amire senki sem gondolt volna, hogy megoldás lehet.S hogyan
csinálja, senki sem tudja, de vacsi után pillanatokon belül készen áll
a következő feladatra: megfürdetni a gyerekeket, mesét mondani, majd
lefektetni őket, mert apának még egy kicsit dolgoznia kell.
A legközönségesebb pillanatból is képes
csodát varázsolni, s elhozni a romantikát az egyszerűségbe: egy szál
gyertyával, egy mosollyal, se egy finom tarkómasszázzsal már le is
vette a férfit a lábáról, ki hálás az őt körülölelő finomságért és
kedvességért. Mert nagyon fontos-s ezt egy nő jól tudja- ,hogy a
férfi-nő kapcsolat a házasságon, családon belül is megmaradjon. A
gyerekek elvonulása után már nincs helye anyának, és apának, csak a
kedvesnek, az édesnek, a szerelemnek.

..állítólag a jó könyv megírja önmagát...
Hát nem is tudom.Hónapok óta van egy késztetésem arra, hogy írjak, de egyszerűen nem tudom hogyan. Arra gondoltam, megpróbálom, ezt az önmagától íródást:-)
Lássuk csak mi lesz belőle...
A nap, mint nap hozzám látogató , segítséget kérő emberek szinte mindig ugyanazt a problémát vetik fel.Nincs új a nap alatt, és a történelem is ismétli önmagát, tehát nem is tudom, hogy miért csodálkozom. Illetve nem is azon csodálkozom, hogy ugyanazon kérdések jönnek velem szembe, hanem azon, hogy az emberek mennyire hagyják magukat vezetni az éppen aktuális „hatalom” által.Értem itt akár a politikát, akár a vallást, akár csak bármi mást, melyet ők hatalomnak éreznek saját életükben.Régen rájöttem már, hogy az emberek bizonytalanságban tartása, és a „majd én megmondom neked mi a jó” mentalitás egyetlen dologra jó, és egyetlen célt jelöl: a bizonytalan emberek könnyű irányítását. Ezek a személyek nem lázadnak, nem akarnak öntörvényű tetteket végrehajtani, csak azt szeretnék, hogy valaki mondja meg nekik mit kell tenniük, vajon merre menjenek, és hogy jó lesz-e , és mikor, mitől lesz jó nekik.Az önjelölt prófétákkal teli van a padlás, mégis van tömeg, ki követi őket.Sokáig értetlenül, és tehetetlenül néztem e jelenségre. Ma már értem miért van ez, hogyan történik.A bizonytalan emberek önmagukat háttérbe szorítva, akár anyagilag is megnyomorítva bármennyit kifizetnek azért, hogy valaki megmondja nekik a tutit.Szinte hihetetlen, hogy szellemi lények, kiknek mondjuk magunkat, mennyire alárendeljük életünk irányítását másoknak. De kérdem én: hogy a fenébe mondhatná meg bárki is nekem, vagy Neked, kedves olvasó, hogy mi a jó? Van rá bármi jogosultsága? Benne él a lelkedben, a fejedben, gondolataidban, érzelmeidben? Tudja, hogy miért születtél ide, milyen feladatot vállaltál, mire kötöttél szerződést valamikor, valahol odafenn? Hogy miért jöttél ezekhez az emberekhez, mi közöd van ehhez a helyhez, és így tovább? Hát persze, hogy tudja! Mondja ő, és Te hiszel neki.Miért? Miért hiszel valakinek, ki nem a TE ÉLETEDET ÉLI? Honnan tudhat ő bármit is erről?
Talán „a senki sem lehet próféta a saját hazájában „ mondás alapján? Ha már nem tud a saját életében elmélyülni, fél a saját elméjében, gondolataiban, és érzelmeiben kutakodni, akkor majd máséban menni fog? Ugyan honnan veszed ezt? Ki mondta ezt Neked? Ha igazán befelé fordulsz, és felteszed ezen kérdéseket magadnak, ott legbelül mi a válasz? Elmennél egy olyan suszterhoz, aki nem tud felmutatni legalább egy pár cipőt, amit ő maga javított, vagy gyártott? Hogyan beszélhet neked valaki valami olyan dologról, amiben egyáltalán nem jártas? Fel nem foghatom, az emberi hiszékenység meddig képes elmenni. Hol a mi igazi önvalónk ezekben a helyzetekben? Kire hallgatunk valójában? Igen, én is sokszor estem, s néha még esem is ebbe a hibába, ezért érzek késztetést erről írni. Véleményt, tanácsot lehet, sőt érdemes is kérni, de olyan személytől, aki megtapasztalta azt, amiről beszél.Aki tudja mi van mögötte.Még akkor is, ha nem egy cipőben jártok, de az ő életében már megtörtént az, amiről beszél. És akkor is csak arról tud információt adni, amit ő látott, ő érzett, ő tapasztalt, s csakis az ő szűrőjén, látásmódján keresztül. Ezt ha ügyes vagy, és felkészült, tudod hasznosítani, és tovább tudod vinni a saját életedben.
Ezért úgy döntöttem, megírom a saját tapasztalataimat,a saját nézőpontomból azon kérdésekre válaszolva, melyeket naponta feltesznek nekem.
Szeretnélek megkérni valamire, amire megkérem a hozzám érkezőket is:
csak azt vidd magaddal, és tedd
magadévá, mellyel kapcsolatosan jó érzéseid vannak. Az biztosan
előre visz utadon.
Amivel kapcsolatban a legkisebb ellenérzésed,
vagy kételyed van, az nem a Tied! Az jelen pillanatban csak
hátráltatni fog. Lehet, hogy két hét , vagy két év múlva a
Tied lesz, de lehet, hogy sosem.Majd ha eljön az ideje, látni,
tudni fogod. Ezért csak azzal foglakozz, mely a mostani jelenedben
jó érzéssel tölt el! Kérlek :-)
Légy üdvözölve gondolataim világában...:-)
Ercsike:-)

is érezni fogja amit kell.Akinek vele töltött időre van
szüksége, annak elég a napi tíz perc is, de akkor csak vele..és így
tovább...


A világ legnagyobb esőerdeje számos titkot rejt, mítoszok és különös történetek terjengnek róla. De vajon hogyan kapta nevét Amazónia? Milyen titokzatos város romjait keresik évszázadok óta a kutatók? És miért csak éjjelente nyílik a vizi liliom? Cikkünkből mindez, és még számos érdekesség kiderül.
A folyó felfedezése
Francisco
de Orellana spanyol felfedező volt az első európai, aki végighajózott
az Amazonason. 1542. június 3-án érte el először a Rio Negro-t és az
Amazonast. Ám ekkor a folyó menti esőerdőből indiánok rohantak elő és
megtámadták a spanyol hajókat. Az indiánok közt a kapitány és a
legénység nőket is vélt felfedezni, akiket a megszeppent hajósok a
görög mitológiából ismert harcos amazonokhoz hasonlítottak. Bár
feltételezhetően csak fűszoknyájuk és hosszú hajuk miatt nézték az
indiánokat nőnek, miután V. Károly spanyol király értesült a
történtekről, a folyót hivatalosan is Amazonasnak nevezték el. Később
pedig innen kapta a folyót körülvevő esőerdős terület az Amazónia
nevet. Orellana több expedíción is részt vett a térségben, a spanyol
felfedező ugyanis egyike volt azoknak, akik mindenáron szerették volna
megtalálni a dzsungel mélyén rejlő legendás várost, El Doradot.
Az aranyváros: El
Dorado
A spanyol hódítók hittek a legendában, miszerint az Amazonas
dzsungelében létezik egy nagyon gazdag civilizáció, egy “arany város”
amit El Doradonak neveztek. Több évszázadon keresztül felfedezők és
kalandorok százai keresték a kincsekben gazdag települést illetve annak
romjait, legtöbbjük azonban soha nem tért vissza az esőerdőből.
Megszállottságukat egy híresztelés táplálta, miszerint a városban
minden épület drágakövekkel és arannyal van díszítve. El Dorado
legendája onnan ered, hogy amikor a spanyolok partra szálltak
Dél-Amerikában, az ellenálló indián csapatok tagjai közül sokaknál
aranyból készült fegyvereket találtak. A hódítók egyből vérszemet
kaptak, és kiderítették, hogy létezik egy indián törzs, amelynek
főpapja színaranyban pompázik. Úgy gondolták, akkor a városuk is
aranyból lehet. Mint kiderült, a muisca indiánok törzsének főpapja
valóban úgy áldozott a Nap és a Víz istenének, hogy mielőtt
megmártózott a szent tóban, egész testét aranyporral hintette be. Ám
azzal, hogy a muisca indiánok kincseit megszerezték a hódítók, a
feltételezett arany várost még nem sikerült megtalálniuk. Pedig El
Dorado maradványait még az 1900-as években is keresték, többek között a
híres Percy Harrison Fawcett ezredes - Indiana Jones alakjának ihletője
–, aki az általa „Z városnak” nevezett helyet Brazíliába, Mato Grosso
térségébe helyezte. Fawcet azonban 1925-ben rejtélyes körülmények
között eltűnt a dzsungelben.

Az arany város titka több mint ötszáz
éve foglalkoztatja a kutatókat, valamint számos festmény, dal, könyv,
film és mese is született róla. Majd 2010-ben egy fotósorozat nyomán
ismét a figyelem középpontjába került az eltűnt esőerdei civilizáció,
műholdas felvételek ugyanis több mint 200 hatalmas geometriai vonal
képét rögzítették Brazília és Bolívia határán. A régészek és a
történészek állítják, hogy ezek a geometriai formák utak, hidak, terek
maradványai, amelyek egy nagy kiterjedésű, 60.000 fős város egykori
létezésére utalnak.
Indián mítoszok
El Doradon kívül számos ismert és kevésbé ismert mítosz övezi
Amazóniát. A dzsungelben élő indián törzseknek szintén megvannak a
maguk történetei és évszázados legendái. Ezeknek jó részéről nincs is
tudomásunk, ám közülük néhány világszerte ismerté vált.
Piruracu hercege
A legutóbbi cikkünkben említést tettünk a Piruracuról, amely a világ legnagyobb édesvízi hala, hossza a 2.5 métert is elérheti. A Piruracu, nevét egy indián legenda szerint az Uaiás törzs egyik hercegéről kapta. A törzs az erdő Dél-Nyugati részén élt. Fejedelmük, Pindarô, igazságos király volt, ám fia Piruracu önző és kegyetlen. Egy nap, amikor a király baráti látogatásra utazott a szomszédos törzs vezetőjéhez, fia önkényesen átvette a hatalmat és minden ok nélkül a törzs több tagját is kivégeztette, valamint súlyos kritikával illette az isteneket is. Tupa, az Istenek Királya megharagudott Piruracura, és ellene küldött egy démont, amikor a fiú halászni ment. A démon legyőzte Piruracut, aki a folyóba esett, majd a monda szerint teste egy hatalmas vörös hallá változott.
A
vizek csillaga
Természetesen
a hatalmas amazóniai vizi liliomnak a Vitoria Regianak is van
legendája. Egy gyönyörű fiatal indián lány, Naiá, szerelmes lett a
holdba. Miután törzsének tagjai úgy tartották, hogy a hold, ha
beleszeret egy hajadonba, akkor csillaggá változtatja, Naiá minden
vágya volt, hogy ő is csillag lehessen. Minden éjjel keservesen
zokogott, és megpróbálta valahogy elérni a holdat, de hiába mászott
egyre magasabbra, nem jutott hozzá közelebb. Egy éjjel aztán meglátta a
holdat tükröződni egy tóban. Az ártatlan lány azt hitte, hogy a hold
lejött hozzá, és bement a tóba az ő hercegéhez. Soha többet nem látták.
Az ég sajnálta a gyönyörű lányt és felelősnek érezte magát a haláláért,
ezért égi csillag helyett a „vizek csillagává”, azaz egy vizi liliommá
változtatta. Ezért nevezik a Victoria Regiat más néven „Star of
Watersnek”, és a növény érdekessége, hogy leginkább csak éjjelente, a
holdfényben virágzik.
forrás: www.treeviver.com
Íme, néhány érdekesség fáinkról és pár új információ az ültetésről.
Területünkön az elmúlt hónapok során
folyamatosan ültettünk, így jelenleg számos Cedro Rosa, Mogno és Freijó
Cinza palánta áll partnereink rendelkezésére. Ugyanakkor Jatoba és
Angelim fákból egyelőre csak igen keveset sikerült beszereznünk, így
ennek a két típusnak a további ültetésére kicsit várni kell.

Cedro Rosa
:
Sumauma – Elterjedtebb nevén Kapokfa, a Maya mitológia egyik szent szimbóluma. Kérgéből orvosságot is készítenek: vizelethajtásra, fejfájás kezelésére és cukorbetegség kezelésére használják.
Castanheira – Tudományos nevét (Bertholletia Excelsa) egy francia kémikus, Claude Louis Berthollet után kapta. Magját, a brazil diót vagy más néven paradiót világszerte szívesen fogyasztják, mert nemcsak finom, hanem szelénben és cinkben gazdag, valamint jó hatással van az emésztésre és az anyagcserére. A brazil dió olaját a táplálkozáson kívül a kozmetikai iparban is hasznosítják, illetve kenőanyagot is készítenek belőle.


Brazil dió
Castanheira
Mogno – A Swietenia Macrophylla Észak- és Dél-Amerikában illetve a Karib-térségben honos. Nagymértékű kitermelése miatt azonban felkerült a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) által összeállított veszélyeztetett fajok listájára, így kereskedelemi forgalmát jelentősen megszigorították. Gyümölcsét „sky fruitnak”, azaz „égi gyümölcsnek” nevezik, mert érdekes módon ezek nem lefele lógnak a fáról, hanem az ég felé ágaskodnak. A gyümölcsből készült koncentrátumot orvosságként is használják, mert javítja a vérkeringést, energizál, jótékony hatása van a bőrre és lassítja az öregedési folyamatokat.
Cedro Rosa – A Cedro
Rosa leginkább spanyol cédrusként ismert. Különlegessége, hogy gyantája
olyan illatanyagot bocsát ki, amely taszítja a bogarakat és a
kártevőket. Ezt a tulajdonságát a fa a feldolgozás után is megtartja,
ezért gyakran használják szivardobozok és bútorok készítésére, illetve
a spanyol flamenco gitárok nyakát is tradicionálisan cédrusból készítik.
Freijo Cinza – A Freijo Cinza, más néven spanyol
szilfa szilárdsága hasonlít a tikfáéhoz, ezért gyakran használják tikfa
helyett pl. hajók építésénél vagy bútorok készítésénél.
Garapa – A brazil tölgyként elhíresült fa kizárólag Brazília, Argentína, Peru és Venezuela erdeiben lelhető fel. Ez az egzotikus fa számos rovar támadásának ellenáll, illetve érdekessége, hogy nem rothad és nem korhad el.
Ipe Amarelo – az Ipe Amarelo extrém keménységű fa, amely nemcsak tűzálló, hanem ellenáll a kártevőknek is. Kérgének belső részét gyógyításra is használják, főleg gombás fertőzések kezelésénél hatásos.

Jatoba – A Jatoba-kéreg nagy mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, valamint kiemelkedő mangán, szilícium és stroncium tartalma, ami a csontok anyagcseréjében játszik létfontosságú szerepet. A fa belső kérgéből készítik a Jatoba teát, amit természetes energizáló hatása miatt fogyasztanak.
Piquia – A Piquia
gyümölcsének húsa a vajhoz hasonló szerkezetű, és mivel sok ásványi
anyagot, nyomelemet, zsírsavakat és szabad aminosavakat tartalmaz, így
igen kedvelt a régió lakossága körében.
Angelim – Ez az egyik legmagasabbra növő fa az
Amazóniai esőerdőben. Jellegzetes, szétterülő lombkoronájáról már
messziről felismerhető. Jelentős számú magot termel minden évben, amit
messzire elhord a szél. Mivel súlyos, tömör fa, így igen nehéz kivágni.
Az alábbi táblázatban azt is
megnézheted, hogy az általad elültetett fa szén-dioxid elnyelése hány
megtett kilométernek felel egy középkategóriás autóval:
| Fa neve | A fa szén-dioxid elnyelése átlagosan, a teljes kifejlődés során | Mindez megtett km-ben, egy középkategóriás autó* által kibocsátott CO2 mennyiséget tekintve |
| Garapa (Apuleia leiocarpa) | 44 tonna | 263.473 km |
| Angelim (Dinizia excelsa) | 82 tonna | 491.017 km |
| Castanheira (Bertholletia excelsa) | 85 tonna | 508.982 km |
| Cedro Rosa (Cedrela odorata) | 33 tonna | 197.604 km |
| Freijo Cinza (Cordia goeldiana) | 18 tonna | 107.784 km |
| Ipé Amarelo (Tabebuia serratifolia) | 97 tonna | 580.838 km |
| Jatoba (Hymenaea courbaril var. Stilbocarpa) | 28 tonna | 167.664 km |
| Mogno (Swietenia macrophylla) | 62 tons | 371.257 km |
| Piquia (Caryocar villosum) | 60 tonna | 359.281 km |
| Sumauma (Ceiba pentandra) | 79 tonna | 473.053 km |
Együtt...